Juuuj, tegnap csudajóóó napom volt! Nikicivel végre csajos délutánt tartottunk. Az idejét sem tudom, hogy mikor volt utoljára, és már nagyon hiányzott! (Megjegyzés Nikinek: Ha megint ennyit kell várni a következőig, megfojtalak! :) )
Az elején a szokásos kávézás után beiktattuk a bála-túrát, ami javarészt a bohóckodásról szól. Bár most nem találtunk irtó szexi pongyolákat, én azért kiválasztottam óriás Pikácsúúút a plüssök közül. :) Ő végül nem jött velünk, de egy kép erejéig megörökítettük. Niki fotózott, úgyhogy kb. tizenötödszörre lett belőle értékelhető kép. :D:D:D
Az elején a szokásos kávézás után beiktattuk a bála-túrát, ami javarészt a bohóckodásról szól. Bár most nem találtunk irtó szexi pongyolákat, én azért kiválasztottam óriás Pikácsúúút a plüssök közül. :) Ő végül nem jött velünk, de egy kép erejéig megörökítettük. Niki fotózott, úgyhogy kb. tizenötödszörre lett belőle értékelhető kép. :D:D:D
A nap fénypontja viszont a tökéletes vintage style gyűrűm! Egyszerűen szerelmes vagyok belé! A leggyönyörűbb, amit valaha láttam. Naná, hogy ő lett az első helyezett... :)
Nikicivel elkészítettük a szokásos barátnős képünket is. Ja igen, és itt már viselem a szintén ekkor beszerzett új hajdíszemet, amit eredetileg a tervezők kitűzőnek álmodtak meg, de én felülbíráltam. Amikor először a hajamba raktam Niki teljesen rosszul lett. Rá 10 percre megkaptam, hogy: "De utállak, hogy mindenféle hülyeséget kitalálsz, magadra aggatsz, aztán mégis milyen jól áll! " :D:D:D
A cipős képek szintén a megszokott dolgok közé tartoznak nálunk, de ez azért is különlegesebb, mert itt már valakinek új cipőcskéje van. :) A bevásárló körút vége felé nagyjából ez volt az eredmény, ezután már csak két szatyor csatlakozott a csapathoz, miután ki is fakadtam, hogy: "Ezt ki engedte meg?!?!?!" Hirtelen felindulásból ugyanis elköltöttem azt a pénzt, amiből szegény halacskáimnak szerettem volna barátot venni, sőt még Icci anyuméktól kapott névnapi ajándékpénzét is sikerült felélnem. Hoppá!!! :) Nem is értem, hogy került még délelőtt a pénztárcámba. :D
A délután hátralevő részét, illetve az estét már Hunyával töltöttem. Végre megint rendesen ettem, ahogy ő mondaná. Szerinte soha nem eszem normálisan, ezért mindig etet, bár bevallása szerint ő soha nem emeli piedesztálra a kajálást. Na, persze! :):) Aztán folyamatosan mesél, én pedig úgy röhögök, mint egy ló. (Persze ez már megint csak szerinte van így. Én inkább azt mondanám, hogy kedvesen kacarászok.) Nagyon szeretem, mert mindig meg tud nevettetni. Hazafelé úton pedig szinte kivétel nélkül bluest hallgatunk, ő pedig énekel. Ez a kedvenc részem a találkozásainkban.
Nagyjából ennyi történt tegnap, csak annyira fáradt voltam, hogy már nem volt erőm blogolni. Most pedig itt ülök az irodában a felügyeleten, és próbálok ébren maradni még reggel 8-ig. Holnap pedig végre hétvége és duhaaaaaaaaaj! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése