2011. október 3., hétfő

Jáááááj, 30 lettem! :):):)

Kissé megkésve, de most pótlom a szülinapi posztomat. Nem tudom, mit szuttyogtam ennyit, de majd egy hónap késéssel szültem meg ezt a bejegyzést.
Szóval, 30 éves nyanya lettem én is! Nikim most örülhet... És bár előre jelezte, hogy majd összefosom magam, szerencsére ez nem történt meg. Úgy tűnik, ez csak egyesek kiváltsága. Ugye Niki???? :D:D:D


Életem legeslegjobb szülinapi buliját szervezték nekem, és rengeteg szipi-szupi ajándékot kaptam... Persze egyesek nem tudták kivárni a napját, úgyhogy akár 8-án is lehetett volna a szülinapom. :) Hunyával csütörtökön vacsizni voltunk, ami szokás szerint tök jó volt. Állatmennyiségű kaja, és iszonyat sok röhögés... :D




















Azt mondta, kiválasztotta a szerinte legeslegrondább ajándéktáskát, ami csak volt a boltban, mert hogy nekem az úgyis tetszeni fog! Ebben ismer, eltalálta. Sőt, a Lonsdale pólóm méretét szintén. Tud valamit, nem ma kezdte! Ja, és imádom ezt a pólómat! :)











Iccitől is megkaptam már előre az ajándékaim egy részét. Vagyis a fő ajándékomat, amire nem is számítottam, az IPadet. Irtóra örülök neki, bár mérgeskedik velem, hogy még mindig nem használom ki eléggé, ugyanis eddig még javarészt Tarkan videókat néztem rajta, StupidZombie-t játszottam, meg egy kicsit olvasgattam. Na, mindegy! Akkor is...az enyém!!!! :)













Na de a buliiii! Olyan édes volt mindenki! Mivel pénteken éjszakás voltam, így átaludtam a szombatot, olyan 6 körül ébredtem fel. Eközben Icci, Nikici meg Zsoló egész nap készülődtek, takarítottak, feldíszítettek a konyhát, Zsoló megfőzte a kedvenc kajámat,  töltött káposztát! Ja, tudom, hogy nem épp egy csajos étel, de mit csináljak, ha imádoooom! Sőt, tortát is sütött nekem!  Kell-e nála jobb barát? :)










Mondjuk így utólag nézve a töltött káposzta nem épp az a bulizás előtti kis nasi. Vacsi után mindenki fetrengett, már majdnem nem mentünk sehova... Legközelebb erre figyelni kell! :D:D

A tortám esetében szerencséjük volt, hogy számos gyertyát kaptam, és nem 30 db-ot, ezt mondtam is már akkor. Így is olyan sokáig eszeltem, hogy mit kívánjak, hogy már ráfojt a viasz a tetejére. A végére egy emberként izgult mindenki, hogy mikor fújom  már el.... :)
Az ajándékaim pedig egytől-egyig mind annyira, de annyira jók voltak! Imádom őket!

Nikim szerint kiérdemeltem a "Jááááj 30 lettem!" című filmben nyújtott alakításommal a legjobb barátnőnek járó Oscar-díjat. Ez esetben: "Thank you all, really! Thank you!" Asszem nem adtam fullba a kretén, mert Oscar bácsi meggyütt! :D:D:D Aztán jöttek a szokásos kedvencek: Hello Kitty és Star Trek. Ritu küldött nekem egy Hello Kitty-s lufit, Zsolótól pedig kaptam az új szobámba igazi Hello Kitty-s függönyt. Annyira vagány! :) Ja, és szintén Zsolótól Star Trek-es bögrét, ami immáron a  kedvencemmé avanzsálódott. 
























Az este legszuperebb pillanata azonban az volt, amikor megkaptam Iccitől a Spock figurámat, és annyira örültem neki, hogy ugrándoztam meg visítoztam, a többiek pedig spontán körül álltak és egyszerre mutatták a "Live long and prosper" köszöntést.

Ebben én olyan béna vagyok még mindig, pedig sokat gyakorlok. Aztán kisegítettek, és befőttes gumival az ujjamon később már én is meg tudtam csinálni.
























Az este további részéért már igazán nem vállalok felelősséget. Egy kicsit megittasodtunk, nem nagyon csak éppen annyira, hogy közönségesek voltunk. :) Na jó, nem is! :D:D:D:D


















A mélypont talán az volt, amikor üvöltöttem és ugráltam a Fluor Tomi-féle Halendára. Emlékül be is teszem a fergeteges videóját, csak hogy mindig kéznél legyen, ha nosztalgiázni akarok majd ennél a posztnál. :)








A Niki-féle cicifogás szintén a mélypontok közé tartozik, valamint az amikor csordaként vonultunk ki a levegőre, mert majdnem behánytam. Persze erről is készült kép. Ez a fotó a fejemről azt hiszem priceless! :):)
















Zsoló levideózta az őrjöngésemet reggel felé. Nem is tudom hogyan kommenteljem ezt az izét, amit éppen csinálok... Lehet nem kéne mutogatni, de hát ezzel teljes az est bemutatása. Egyébként többszöri visszanézés után egyre inkább azt érzem, hogy ez egyszerűen vállalhatatlan. :)

Szóval a videó:



A másnapomat egész nap ágyban töltöttem. Egyetlen IG képre volt csak erőm, mely jól jellemezte az állapotomat.



1 megjegyzés:

  1. Ez annyira jó már! Főleg a videód, azon visítottam, MEGINT! Ugyanis és személyesen is vinnyogtam rajta. :)

    VálaszTörlés