Van egy bonbonokkal foglalkozó, bonbonokat készítő cég (családi vállalkozás), akik Szekszárdon is több helyen megjelennek a bonbonjaikkal. Név szerint nem szeretném említeni őket, valamiféle kis betyárbecsületet azért érzek magamban a történtek ellenére is. Szóval tegnap este a Facebook-on megjelentettek egy játékfelhívás a következőképpen:
Mivel Sanyi amúgy is évek óta a szivem csücske, meg hát a bonbonok is - és bár soha nem játszom a FB játékokban, de gondoltam mi csokisok kedves, összetartó népek vagyunk - , egyből ugrottam rá. Reggel kiderült, hogy én voltam az egyetlen kommentelő, és rajtam kívül még egy hölgy lájkolta a képet. Hát, nem sok, de Sanyival még irogattunk a kép alá a következőképpen:
Erre rá pár percre privát üzenetben a következő sorokat kaptam: "Ja, nyertél... átveheted a csavart a jövő hét pénteken a Sanyi birodalmában..."
Ez most komoly??? Ezt tényleg így kell? Egyrészt a pirvát üzenet létjogosultságát sem értem, tekintve hogy ez egy nyílt játék volt a közösségi falon (arról nem én tehetek, hogy én voltam az egyedüli játékos), de a stílusával végképp nem vagyok kibékülve. Mi a f@szom az, hogy "Ja, nyertél...". Hát ja, köszi! Ja, hogy ha én sem írok, akkor senki sem játszik?
Én nem tudom mi van az emberekkel, de tőlem, akárki vesz/rendel bonbont, eldumálgatok vele telefonon, chat-en, nagyon szívesen beülök kávézni, mittudomén, örülök, ha az emberek érdeklődnek a bonbonjaim iránt, és alapvető dolognak tartom, hogy én is kedvesen forduljak feléjük. És nem csak azért, hogy jó híremet vigyék, hanem azért is, mert egyszerűen így tartom helyesnek. Persze, most jöhet a duma, hogy mert nem nagytételben dolgozom, mert nem fő megélhetési forrásom, de tudjátok mit? Inkább ne is legyen az. Inkább maradjon egy kedves hobbi, de ilyen bunkó soha nem akarok lenni! Erről ennyit!
