Egy kapuccsínót, lécci!

 szaboberni in "kartúnwőrd"

Hjaaaj, de utálom, amikor tele van szarva tanulókkal a kávézó... Beültem délben egy gyors kávéra. 

Következő párbeszéd:

- Itallapot hozhatok?

- Nem, köszönöm, egy kapuccsínót kérek.

- Egyedül vagy??? 

- Meeeert? El kell ülnöm innen?

- Nem.

- Jó. Nos, akkor továbbra is lesz egy kapuccsínó, amit egyedül (!) iszok meg, ha nem baj.

 Közben egy párhuzamos univerzumban egyébként azt válaszoltam volna, hogy:

1. Szingli vagyok, bazz!

2. Egyedül jöttem, mert kokettálni akartam a másik pincérgyerekkel, aki rendesen kiszolgál, f@szért te vagy itt majomfejű?!?

Hát, milyen sport ez kérem szépen?!?  Most komolyan, ciki egyedül kávézni vagy mi a f@szom?!? Nézzél már ki az egységből, mert kivételesen nem utánfutóval jöttem kétórahosszat locsogni, hanem csak 5 percet akarok eltölteni, amíg ebéd helyett iszom egy kávét. Pffff, utálom, mikor nem a megszokott pincérek vannak. Sőt az embereket is alapvetően utálom. Kivéve az új-zélandiakat. Őket csípem. Velük jól kijövök. Kicsi az esély, hogy találkozzak akár eggyel is.

Élek és virulok

"Enygé kollégának" és mindenki másnak, aki már rettenetesen izgul, hogy hova tűntem az utóbbi időben és remegve várja a posztjaimat, jelzem, hogy élek és virulok, hamarosan visszatérek. Igyekszem majd gyakrabban csámcsognivalóval szolgálni, és megédesíteni unalmas vagy kevésbé unalmas napjaitokat. 

Peace and love és persze napraforgótenger! 

P.S.: Egy kis reménysugár az elkeseredés tengere fölött: a fotóblogom aktívan működik: www.szaboberni.tumblr.com

Koncert statisztika

A tegnapi koncert összegzése számokban:

- rám öntött csapolt sörök száma: 4 db
- lábamra taposások száma: 893635825 db
- lökdösések száma: 2525187948 db
- leamortizált csizmák száma: 1 pár
- helyéből kirottyant, és min. 2 hét fáslizásra ítélt térdek száma: 1 db
- hazafelé énekelt dalok száma: 3 db
- ebből keresztény ének, a templom meglátásának apropóján: 1 db
- ismert dalszövegek száma: 0 db

Konklúzió: ennyi év elteltével is imádom a Prosecturát!!! :)

Kitartok...

Hetek óta nagy az izgalom, ma este Prosectura koncert lesz! Édes a nosztalgia nagyon, megboldogult fiatalságom kedves emlékei törnek elő. 

Emlékszem utoljára 13 (bazz, de kurvára öregszem) éve voltam, persze minősíthetetlen volt. Jól beb@sztunk, végighánytam 5 emeletnyi koleszablakot, elájultam, majd pár órával később felijedtem, hogy koncertre kell (!!!) mennem. Elvonszoltam magam a (ma már nem létező - tejóég, de öreg vagyok!) Zug-ig, majd a melegtől újra beb@sztam, és pont nem ott ébredtem, ahol kellett volna. 

Nyilván ma már lájtosabb buli lesz, nálam mindenesetre mindenképpen ezektől a kis közjátékoktól mentesen fog lezajlani, főleg mert tegnap óta kurv@ beteg vagyok. Már-már ama döntés határára jutottam, hogy el se megyek, de ha a Paracetamol pár órára kihúz a sz@rból, akkor ott leszek az első (második vagy sokadik) sorban.

Amstaff rescue part1.

Twoo-s (erről majd később) ismeretség hozadéka a következő.

Gazdit keres egy kb. 11 hónapos amstaff kislány. Január 2-án került utcára, előző "gazdája/gazdái" jóvoltából. Ideiglenes befogadója Szaffinak keresztelte el, chipeltette és oltást is kapott. Az új helyére már szépen beilleszkedett, de az ott élő öreg kutyus féltékenysége miatt sajnos huzamosabb ideig nem maradhat. Rendkívül okos, fogékony és már 90%-ban szobatiszta.

Aki érez magában késztetést, hogy örökbe fogadja Szaffit, és úgy érzi képes megbirkózni egy olyan nagy, ámde annál hálásabb feladattal, mint egy amstaff felnevelése, az mielőbb kiabáljon be hozzám, hívjon telefonon, írjon ímélt, küldjön postagalambot, eregessen füstjeleket, bármit!

#napivers

Jaaaaaj, ez nekem annyiraaa... 

Szabó Magda: Fű

Oly kis lelkem van, hogy ilyen parányi
nincs senkinek talán.
Beszélek én, de hangom is pici,
hát nem figyelsz reám,
azt sem tudod,
hogy katona vagyok,
mert én nagyon kis katona vagyok,
engem nem is látsz, csak a kardomat;
van ám sok kardom, forgatom,
villogtatom, suhogtatom,
még tisztelgésre is kirántom,
szigorú az én kapitányom,
nem szól, de süvölt cudarul,
fél ám a bokor, lelapul.
S tudod,
én olyan katona vagyok,
hogy nem magam ülöm meg a lovat,
hanem a lovam engem:
csiga meg lepke meg esőcsepp
meg szöcske ül a nyeregben,
de nem haragszom, oly piciny szívem van,
nem fér abba harag,
ha indulok, megyek gyalog,
viszem a lovamat,
s ha fáradok
se búsulok,
inkább dúdolgatok,
este, ha feljön a csillag,
elhallgatok.

Hajolj felém, tanulj meg engem,
próbád meghallani csepp hangomat,
hogy rám ismerj, ne légy olyan magad,
olyan tökéletesen egymagad,
ha egyszer neveden szólítalak
a föld alatt,
s feléd fordítom sose látott,
igazi arcomat.

Boldog karácsonyt!

Időhiány miatt sajnos elég régen jártam erre, de ezúton szeretnék minden kedves olvasómnak boldog karácsonyt kívánni stílusosan az alábbi képpel! :D