2011. szeptember 26., hétfő

Kimaradt jelenetek... :)

Félelmetes, hogy augusztus 11.-én volt az utolsó bejegyzésem a blogomban. Egyszerűen nem értem, hogy hova tűnik az idő, de soha nincs elég, a saját dolgaimra meg aztán végképp. Az elmúlt másfél hónapban pedig annyi minden történt, amiről érdemes lett volna írni akár külön-külön is, erre most csinálhatok belőlük összefoglalót. Pfff! 
Hát, nézzük csak!
Augusztus 11-én postára adtam a felvételim hitelesítő lapjait. Erről külön posztot lehetne nyitni nagyjából olyan címmel, hogy "Hogyan nem lettem web-programozó...". 



A lényege a következő: Bár voltak kétségeim az e-felvételit illetően (persze csak magamban, megjegyzem még mindig sokkal jobb dolognak tartom, mint a hagyományos verziót), valamint a pontjaimmal kapcsolatban, hogy vajon elég lesz-e. Természetesen elég lett. Sőt, meg is haladta a felvételhez szükséges ponthatárt, mint utóbb kiderült. És hogy miért nem vagyok hallgató a GDF-en? Nos, sikeresen felvételiztem Budapestre nappali szakra. :D:D:D Fogalmam sincs, hogy ez hogy sikerült, mit néztem félre, de sem a várost, sem a tagozatot nem sikerült belőnöm. :) Ellenben kiderült, hogy 400 pontom tuti van, ez alapján bátran meg lehet célozni az ilyen ponthatár körüli szakokat a jövőben.


Szintén e havi történet, hogy bűnöző lettem. :) Augusztus 26-án kaptam  kézhez a Polgármesteri Hivataltól azt a végzést, miszerint eljárás indult ellenem birtokháborítás és állattartás miatt. Kedves panellakó embertársaim ugyanis aláírást gyűjtöttek és feljelentettek az Önkormányzatnál, mert szerintük éjjel-nappal megállás nélkül ugatnak a kutyáink, amivel zavarják a környéken élők nyugalmát. A legdurvább ferdítés az egész sztoriban az, hogy állításuk szerint többször éltek panasszal ez ügyben, és mi semmit nem reagáltunk erre. Szeptember 6-án lett volna a meghallgatás, aminek kérvényeztem az elhalasztását, azóta kuss van. Nem bánnám, ha így is maradna, és elfelejtenék tovább göngyölíteni az ügyet. Minden esetre posztolok egy képet emlékbe a kapott levél egy részéről. A lényeg szerepel rajta.

Jaj, és hogy el ne felejtsem, egy nagyon frappáns kis videó még ez ügyben: 





Augusztus 29-e szintén sarkalatos pont volt az életemben, mégpedig azért, mert megvettem életem első tűsarkú cipőjét. Majdnem 30 évet kellett rá várni, de csodaszééép!!! Imádom!















Az apropója pedig, hogy szeptember 3-án lakodalomba voltam hivatalos, méghozzá nem is akármilyen posztban, én voltam Zsoló kísérője. Mint násznagy velem villoghatott, én pedig a főasztalnál ülhettem. Hja, helyezkedni tudni kell... :) Mondjuk ennél alacsonyabb pozícióba el sem megyek... :D:D:D 
Azért posztolok néhány képet, hogy maradjon ennek is nyoma...




A cipőmbe viszont annyira beleszerelmesedtem, hogy azóta sem raktam el őket a szekrénybe. Sőt, nem hogy a szekrénybe, a dobozba nem raktam vissza, hogy mindig lássam, ha bejövök a szobámba. Kár, hogy javarészt dorkót hordok, és ahhoz passzoló ruhákat, illetve az is kár, hogy nem nagyon tudok benne menni 5 méternél többet. Viszont fotózni olyan jó... Csináltam is néhány tökjó képet... még idebiggyesztem a kedvenceimet. :)





Na, hát nagyjából ennyi lenne az elmúlt másfél hónap összefoglalója. Maradt viszont egy-két olyan dolog, amiről külön posztban szeretnék írni. Úgyhogy hamarosan jön a szülinapom, a Szüreti Napok interjúi, és néhány képet felteszek az eddig elkészült lekvárokról is, mivel ez szintén elmaradt a múlt hónapban. Túl szépek lettek ahhoz, hogy ne osszam meg másokkal is... :D

Szóóóóval hamarosan jövööööök! :):):)

2 megjegyzés: