Kitartok...

Hetek óta nagy az izgalom, ma este Prosectura koncert lesz! Édes a nosztalgia nagyon, megboldogult fiatalságom kedves emlékei törnek elő. 

Emlékszem utoljára 13 (bazz, de kurvára öregszem) éve voltam, persze minősíthetetlen volt. Jól beb@sztunk, végighánytam 5 emeletnyi koleszablakot, elájultam, majd pár órával később felijedtem, hogy koncertre kell (!!!) mennem. Elvonszoltam magam a (ma már nem létező - tejóég, de öreg vagyok!) Zug-ig, majd a melegtől újra beb@sztam, és pont nem ott ébredtem, ahol kellett volna. 

Nyilván ma már lájtosabb buli lesz, nálam mindenesetre mindenképpen ezektől a kis közjátékoktól mentesen fog lezajlani, főleg mert tegnap óta kurv@ beteg vagyok. Már-már ama döntés határára jutottam, hogy el se megyek, de ha a Paracetamol pár órára kihúz a sz@rból, akkor ott leszek az első (második vagy sokadik) sorban.

Amstaff rescue part1.

Twoo-s (erről majd később) ismeretség hozadéka a következő.

Gazdit keres egy kb. 11 hónapos amstaff kislány. Január 2-án került utcára, előző "gazdája/gazdái" jóvoltából. Ideiglenes befogadója Szaffinak keresztelte el, chipeltette és oltást is kapott. Az új helyére már szépen beilleszkedett, de az ott élő öreg kutyus féltékenysége miatt sajnos huzamosabb ideig nem maradhat. Rendkívül okos, fogékony és már 90%-ban szobatiszta.

Aki érez magában késztetést, hogy örökbe fogadja Szaffit, és úgy érzi képes megbirkózni egy olyan nagy, ámde annál hálásabb feladattal, mint egy amstaff felnevelése, az mielőbb kiabáljon be hozzám, hívjon telefonon, írjon ímélt, küldjön postagalambot, eregessen füstjeleket, bármit!

#napivers

Jaaaaaj, ez nekem annyiraaa... 

Szabó Magda: Fű

Oly kis lelkem van, hogy ilyen parányi
nincs senkinek talán.
Beszélek én, de hangom is pici,
hát nem figyelsz reám,
azt sem tudod,
hogy katona vagyok,
mert én nagyon kis katona vagyok,
engem nem is látsz, csak a kardomat;
van ám sok kardom, forgatom,
villogtatom, suhogtatom,
még tisztelgésre is kirántom,
szigorú az én kapitányom,
nem szól, de süvölt cudarul,
fél ám a bokor, lelapul.
S tudod,
én olyan katona vagyok,
hogy nem magam ülöm meg a lovat,
hanem a lovam engem:
csiga meg lepke meg esőcsepp
meg szöcske ül a nyeregben,
de nem haragszom, oly piciny szívem van,
nem fér abba harag,
ha indulok, megyek gyalog,
viszem a lovamat,
s ha fáradok
se búsulok,
inkább dúdolgatok,
este, ha feljön a csillag,
elhallgatok.

Hajolj felém, tanulj meg engem,
próbád meghallani csepp hangomat,
hogy rám ismerj, ne légy olyan magad,
olyan tökéletesen egymagad,
ha egyszer neveden szólítalak
a föld alatt,
s feléd fordítom sose látott,
igazi arcomat.

Boldog karácsonyt!

Időhiány miatt sajnos elég régen jártam erre, de ezúton szeretnék minden kedves olvasómnak boldog karácsonyt kívánni stílusosan az alábbi képpel! :D

Azok a beleim...

Örkény István: Hogylétemről

- Jó napot.
- Jó napot.
- Hogy van?
- Köszönöm, jól.
- És az egészsége hogy szolgál?
- Nincs okom panaszra.
- De minek húzza azt a kötelet maga után?
- Kötelet? - kérdem hátrapillantva. - Azok a beleim...

Norbi kutyája

Tudom, hogy épp tegnap posztoltam Norbiról, de még mindig nem tudok napirendre térni ezen a kutya/macskatápos dolgon, és milyen érdekes, hogy épp a bejegyzésem után futok bele egy karikatúrába ezzel kapcsolatban. Oké, hogy ez már majd' másfél éves sztori, de tekintve, hogy eddig kerültem ezt a témát, így most töményen kapom, ezért 2012-ben b@szta szét az agyam a hülyesége. Fel is túrtam a netet egy kicsit ezügyben. 

"A fitnessguru kutyákat és macskákat fogyaszt", "Norbi az elhízott emberek után a túlsúlyos négylábúakat fogyasztja" szalagcímektől már megint a hányinger kerülget. Aszongya a Norbi:  " A magas vércukorszinttől, inzulinszinttől a kutyák rákosak lesznek, tönkre megy a hasnyálmirigyük és cukorbetegek lesznek. A magas túlsúlytól tönkre mennek az izületeik és részlegesen lesántulnak, lebénulnak, és még jobban tovább híznak." A nagy korszakalkotó ötlete, hogy magas a hús- és rosttartalommal dolgozik, és csökkenti a szénhidrátot. Erre pedig már ki is fejlesztett egy receptet. 

Szóval ő megint rájött az élesre, ő megfejtette. Nem ezért vagy azért, de ez megint egy hasonló külföldi koppintás, mint a másik nagy vívmánya az ugrabugra meg az Update cucc. Lássuk be, úgy tűnik Magyarországon folyamatosan a kinti morzsákból élünk, majd előadjuk mintha mi sz@rtuk volna a spanyol viaszt. 

Én kérek elnézést, de erről senki másnak nem jut eszébe a B.A.R.F étrend? Ez kérem szépen már megint nem Norbi találmánya, hanem az USA-ból indult, nem mellesleg külföldön évtizedek óta jelennek meg erről különféle írások, célja pedig, hogy a kutya a táplálékát nyers formában fogyassza emígyen e: 40 % nyers húsos-csont (farhát, nyak, marha szegy, oldalas), 30 % nyers zöldség-gyümölcs (apróra vágott répa, saláta, cukkini, alma, banán), 30 % nyers hús (csirke, marha, birka, nyúl). 

Aztán itt jegyezném meg azt is, miszerint nem csak külföldön, de kis hazánkban is forgalmaznak nyers és főzött kutyaételeket, valamint alacsony szénhidrát tartalmú tápok egyaránt találhatóak a piacon. Sőt, ezek már Norbi előtt és Norbitól függetlenül léteztek, csak úgy tűnik, nem volt a sok birkának az orra elé tolva, hogy most így rácsodálkoznak a világra, hogy "jééééé, ilyen van?"

Szóval Norbi, ez már megint baromira nem te voltál, de ne vesszünk el a részletekben, igaz? :D

De nesztek, itt van! Vegyétek és vigyétek! :D Ott feszít a Norbi meg a Réka a képeken, há'csak jó lehet! :D:D:D

"Ja, nyertél..."

Van egy bonbonokkal foglalkozó, bonbonokat készítő cég (családi vállalkozás), akik Szekszárdon is több helyen megjelennek a bonbonjaikkal. Név szerint nem szeretném említeni őket, valamiféle kis betyárbecsületet azért érzek magamban a történtek ellenére is.  Szóval tegnap este a Facebook-on megjelentettek egy játékfelhívás a következőképpen:

Mivel Sanyi amúgy is évek óta a szivem csücske, meg hát a bonbonok is - és bár soha nem játszom a FB játékokban, de gondoltam mi csokisok kedves, összetartó népek vagyunk - , egyből ugrottam rá. Reggel kiderült, hogy én voltam az egyetlen kommentelő, és rajtam kívül még egy hölgy lájkolta a képet. Hát, nem sok, de Sanyival még irogattunk a kép alá a következőképpen:

Erre rá pár percre privát üzenetben a következő sorokat kaptam: "Ja, nyertél... átveheted a csavart a jövő hét pénteken a Sanyi birodalmában..."

Ez most komoly??? Ezt tényleg így kell? Egyrészt a pirvát üzenet létjogosultságát sem értem, tekintve hogy ez egy nyílt játék volt a közösségi falon (arról nem én tehetek, hogy én voltam az egyedüli játékos), de a stílusával végképp nem vagyok kibékülve. Mi a f@szom az, hogy "Ja, nyertél...". Hát ja, köszi! Ja, hogy ha én sem írok, akkor senki sem játszik?

Én nem tudom mi van az emberekkel, de tőlem, akárki vesz/rendel bonbont, eldumálgatok vele telefonon, chat-en, nagyon szívesen beülök kávézni, mittudomén, örülök, ha az emberek érdeklődnek a bonbonjaim iránt, és alapvető dolognak tartom, hogy én is kedvesen forduljak feléjük. És nem csak azért, hogy jó híremet vigyék, hanem azért is, mert egyszerűen  így tartom helyesnek. Persze, most jöhet a duma, hogy mert nem nagytételben dolgozom, mert nem fő megélhetési forrásom, de tudjátok mit? Inkább ne is legyen az. Inkább maradjon egy kedves hobbi, de ilyen bunkó soha nem akarok lenni! Erről ennyit!